Tiszavirág Gönyű.jpg
A mellékelt – videóból kivágott és ezért nem túl jó minőségű – kép 2015 júniusában készült egy frissen kibújt hím tiszavirágról (Palingenia longicauda Olivier, 1791). A kép érdekessége, hogy a Duna Gönyűi-mellékágán készült, amit bizonyítandó a háttérben a gönyűi E-on erőmű látható.
A megfigyelés jelentősége egyrészt abból adódik, hogy a tiszavirág utolsó dunai megfigyelése a nyolcvanas évek elejére tehető és ezt követően a fajt a Dunából kipusztultnak tekintettük. Másrészt abból, hogy a Gönyűi-mellékág egy rehabilitált mellékág, ami az ezredfordulóra szinte teljesen feltöltődött, benövényesedett, és amelyben áramlás csak a nagyvízi időszakokban volt megfigyelhető. Összességében tehát a szakasz alkalmatlan volt a tiszavirág lárvái számára. A Google Earth "történelmi képei" jóvoltából kaphatunk képet a mellékág rehabilitáció előtti állapotáról. A 2006-os felvételen jól láthatóak a mellékágat keresztező zárások, illetve a mederben található zátonyok. Hasonló állapot figyelhető meg a 2011 februárjában készült felvételeken is.
Gönyűi mellékág 2006.jpg
Gönyűi mellékág 2011_02 hó.jpg
A mellékág-rehabilitációra a gönyűi E-on erőmű építése során, mintegy mellékesen került sor. Ennek során megbontották a keresztzárásokat, illetve helyenként megkotorták a medret, ezáltal visszaállítva az áramlást a mellékágban. Emellett az építés során kivágott fák tuskóit is elsüllyesztették a mederben, mint potenciális makroszkópikus vízi gerinctelen és hal ívó- vagy élőhelyeket. De végül is, ha véletlenül mégsem mosta ki ezeket az első komolyabb árhullám a mellékágból, történetünk szempontjából ez akkor is mellékes. A rehabilitáció – szintén a Google Earth képei alapján – 2011 májusára be is fejeződött, aminek következtében hosszú idő után ismét megjelent az állandó áramlás a mellékágban.
Gönyűi mellékág 2011_05 hó.jpg
A 2015. évi kiruccanásunk során, este 7 óra körül a Mosoni-Dunáról csónakkal tartottunk a gönyűi sójapálya felé, amikor a Mosoni-Duna torkolat-közeli szakaszán szembe jött velünk az első kompenzációs repülést végző nőstény imágó. Ezt követően bejártuk a teljes Gönyűi-mellékágat, valamint a főmeder szomszédos, véneki szakaszát. Ennek során kompenzációs repülést végző nőstényeket a Mosoni-Duna torkolati szakaszától a gönyűi sójapályáig (kocsma) sikerült megfigyelni, illetve egyet a Duna főágán követtünk Vének irányába. Hímekkel (imágókkal és szubimágókkal) viszont a Gönyűi-mellékágban találkoztunk, mégpedig elsősorban a két belső mederszűkítő alatti szakaszon. Ez alapján feltételezzük, hogy itt, a mederszűkítő alatti visszaforgókban található egy-egy tiszavirág telep. Ez magyarázható is azzal, hogy a visszaforgóknál az áramlás egész évben elég erős ahhoz, hogy a meder feliszapolódását megakadályozza, megfelelő agyagos aljzatot biztosítva ezáltal a tiszavirág lárvái számára.
Gönyűi mellékág 2014 pöttyökkel.jpg
Másik kérdés, hogy ugyan honnan is pottyant ide a tiszavirág hirtelen, hiszen a semmiből nem lesz tiszavirágrajzás. Erre két magyarázatunk van. Egyrészt nem kizárható, hogy a faj rejtve folyamatosan jelen volt a szakaszon, és mi épp itt botlottunk bele. Erre utalhat, hogy az utolsó adatai a tiszavirágnak az 1980-as évekből a pozsonyi Duna szakaszról származnak és a Rábán is vígan eléldegéltek ezek a kérészek majd 40 évig anélkül, hogy bárki is felfigyelt volna rájuk. Ugyanakkor a megfigyelések napján rendezett spontán tiszavirág vadászatunk során más szakaszon nem sikerült kirepülő hímeket megfigyelni. A másik magyarázat – és inkább valószinűnek tűnő – magyarázat, hogy akarva-akaratlanul a Mosoni-Dunán keresztül a Rábából jutott el idáig néhány nőstény vagy ezek elsodródó petéi a rehabilitáció utáni időszakban és nekünk ezek utódait sikerült 2015-ben megfigyelni a szakaszon.
Végül is a lényeg, hogy a tiszavirág ismét felbukkant a Duna hazai szakaszán. Kérdés, hogy sikerül-e tartósan megtelepednie, illetve innen kiindulva képes lesz-e újra benépesíteni a Duna nagyobb szakaszát. Habár látványos rajzásra a Dunán nemigen lehet számítani, azért érdemes lehet júniusban a véneki-, komáromi Duna-parton nyitott szemmel járni, hátha összefutunk a tiszavirág egy-egy kósza példányával.
tiszavirág jelezve.jpg
